A köztestület alakulása

Az Önkéntes tűzoltóság bemutatása

Előzmények:

Az 1903-ban alakított Pomázi Önkéntes Tűzoltó Egyesület működését a nyolcvanas évek közepén az országos átlagnak megfelelően a nagyfokú válságtünetek jellemezte. Tűz esetén a fővárosi állami tűzoltók vonultak a káresetekhez, a jelzést követően 30-60 perces vonulási idővel.

Az önkéntes tűzoltó mozgalom tudatos tönkretétele a nyolcvanas évek végére azt eredményezte, hogy a volt szentendrei járás területén az egykor minden településen meglévő és bevethető önkéntes tűzoltómozgalom teljesen felszámolódott. Az 1989. évi II. törvény alapján csak a Pomázi Tűzoltó Egyesület, majd később Szentendre Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete jegyeztette be magát a bíróságon.

A Pomázi Tűzoltó Egyesület vezetősége 1988-ban tudatos fejlesztést határozott el. A működőképesség fenntartására és fejlesztésére három alapvető pillér megteremtésére volt szükség:

• Állandó riasztási lehetőség megteremtése
• Az önkéntes tűzoltók hatékony riasztási rendszerének kiépítése
• A megfelelően kiképzett személyi állomány és működőképes technika

Alapelvként fogalmaztuk meg, hogy a közszolgálati feladatokat azon a szinten kell megoldani, amely szinten keletkeznek. Azaz állami tüzek nincsenek, így az állami tűzoltóságnál hatékonyabb a helyi védelem. A tűzoltási és műszaki mentési feladatokat is önkormányzati szinten kell megoldani.

Sikerült megvásárolnunk egy magyar fejlesztésű riasztó rendszert (személyhívó) és 1989. decemberében kialakítottuk a próbaügyeleti rendszert. 1990. Január 8-án beindult az állandó hiradóügyeleti szolgálat a tűzoltóságon, 24-72 órás váltással nyugdíjas tűzoltók látták el ezt a feladatot.

1990-ben a helyhatósági választások után Kulin Imre pomázi polgármester asztalára a megválasztása után azonnal letettük a javaslatot az önkormányzati tűzvédelem kialakítására.

Még ebben az évben kereste meg tűzoltóságunkat Telek Pál úr, Pilisszentkereszt község polgármestere, és együttműködési megállapodást javasolt kötni, Pilisszentkereszt község tűzvédelmének ellátásra. Megjegyzem, ebben az időben, ha a területen tűz volt, Budapestről jött a segítség, melynek érkezése Pilisszentkeresztre a jelzést követően 50-60 percre történt, így a segítség hatásfoka erősen megkérdőjelezhető. Társulásunkhoz csatlakozott Pilisszántó, Csobánka és Budakalász önkormányzata is, így az akkor mintegy harmincezer állandó lakos védelme érdekében hangoztattuk az önkormányzati tűzvédelem megvalósításának fontosságát.

A köztestület megalakítása

Az egyesületi forma a kilencvenes évek elején óriási szabadságot, autonómiát jelentett. De ez a szabadságérzet a kilencvenes évek közepére már inkább gátat jelentett a tűzoltóság fejlődésében. Társadalmi szervezetre egy település tűzvédelmi kötelező közszolgáltatási feladatait nem lehetett rábízni.

Az országban először Pomázon alakult meg tűzoltó köztestület 1996. Szeptember 20-án. Az alapszabály értelmében a köztestületnek csak jogi személy tagjai lehetnek, így a köztestület Budakalász, Csobánka, Pilisszentkereszt, Pilisszántó és Pomáz önkormányzataiból, valamint a Pomázi Tűzoltó Egyesületből áll. Ezt a gyakorlatot az ország több, később alakult köztestülete átvette. Ma 69 köztestületi formában működő önkéntes tűzoltóság lát el mentő tűzvédelmi feladatokat, de büszkén mondhatjuk, hogy az általunk kialakított modell tekinthető a legbiztonságosabban működtethetőnek.

Az önkéntes tűzoltóság legfőbb döntéshozó szerve – amely az általános irányítási feladatokat végzi – a közgyűlés. Szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. A közgyűlésbe az alapítók delegálnak minden választási ciklusba egy-egy főt.

A közgyűlések igazi kistérségi – mikrotérségi – értekezletek voltak, ahol a delegált polgármesterek nem csak a tűzoltóság általános irányítását végezték, hanem egyéb kistérségi és polgármesteri egyeztetéseknek is rendszeres színhelyei voltak ezek az összejövetelek. Ez azért is fontos volt, mert ezeken a közgyűléseken a tűzoltóság, később katasztrófavédelem és a Belügyminisztérium vezető munkatársai is sok esetben részt vettek.

Az önkéntes tűzoltóság parancsnoka Leidinger István, helyettese: Molnár Attila.

Az önkéntes tűzoltóság szervezetében az alábbi egységek vannak: aktív önkéntes tűzoltók, tartalékos önkéntes tűzoltók, nem aktív állomány, ifjúsági tűzoltók.

Az aktív önkéntes tűzoltókat három szakaszba szerveztük. Minden szakasz 2-3 rajból, a rajok 2-3 csoportból, a csoportok 3 tűzoltóból állnak. Ezt a szervezeti struktúrás elsődlegesen a képzések, továbbképzések, valamint a vezetés-irányítás terén használjuk ki.

Az aktív tűzoltókból 6 fő látja el a feladatát főállásban (az önkéntes tűzoltóság alkalmazásában). A hat fő tűzoltó a tűzoltóság működtetését, szervezését végzi:

Főállású tűzoltók:

4 fő híradó ügyeletes (12-12-60 órás váltásban)

1 fő gépkocsivezető-garázsmester (8 órában)

1 fő parancsnok-helyettes (8 órában)

Önkéntes tűzoltók

A tűzoltást és a műszaki mentési feladatokat önkéntes tűzoltók látják el. A tűzoltóság a működéi területén fedővédelmet biztosít, ezen túlmenően a kihelyezett őrsökön keresztül minden település alapvédelmének a kialakításán dolgozunk. Tűzoltóságunk tűzoltási és műszaki mentési feladataiba bevonható, készenléti szolgálatot ellátó állomány 72 fő, amelyből a nap minden szakában a másfél rajnyi létszámot szolgálatszervezésben biztosítjuk (2-3 gépjárműfecskendő működtetéséhez szükséges létszám) a fedővédelemhez és 2-8 fő Pilisszentkereszten, Pilisszántón és Budakalászon az alapvédelemhez. A szolgálatszervezés önkéntes bejelentkezés és vállalás alapján történik. Riasztás esetén 10 percen belül kell megkezdeni a vonulást, azaz 10 percen belül az önkéntes tűzoltónak be kell érkeznie a munkahelyéről, tartózkodási helyéről, lakásáról a tűzoltóságra, felvennie a védőfelszereléseket és helyet foglalnia a tűzoltó gépjárműfecskendőn. A jogszabályi kötelezettségünket természetesen bőven betartva 4-6 percen belül megtörténik a vonulás. Erre talán a legszemléletesebb példa, hogy a működési területünkre nem jellemzőek a nagy tüzek. Önkéntes tűzoltói szolgálatot az láthat el, aki megszerezte a szükséges szakmai képesítéseket, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat éves vizsgálatán megfelelt és a parancsnok feladat ellátásra alkalmasnak ítéli. Az önkéntes tűzoltónak legalább 40 órás önkéntes tűzoltó tanfolyamon kell részt vennie. Szerencsére több tűzoltónk vállalt ennél nagyobb áldozatot is és megszerezte a 6 hetes, illetve négy hónapos tűzoltó szakképesítést, valamint különleges gépkezelői jogosítványokat. 2010-ben az állományból Parádi Viktor és Éliás Pál tűzoltóparancsnoki tanfolyamot végzett.

Felsőfokú tanulmányait végzi Orosz Zsolt.

A közgyűlés 2004-ben elfogadta a tűzoltóságunk középtávú fejlesztési programját. E program keretében kezdtük a működési terület településein szervezni a helyi tűzoltó őrsöket. 2006-ban a pilisszentkereszti őrsöt, 2008-ban a budakalászi őrsöt, 2010-ben a csobánkai őrsöt és 2012-ben a pilisszántói őrsöt kívántuk létrehozni. Az őrs lényege, hogy minden településen legyen egy alapvédelmet ellátó, 10 percen belül segítségnyújtásra, tűzoltói beavatkozásra, mentésre képes tűzoltóegység. Terveink végrehajtásában jó úton haladunk, bár a sorrendiség egy pilisszántói nádastűz miatt felborult, a pilisszentkereszti után a pilisszántói őrsöt hoztuk létre, majd a budakalászit.

A tartalékos tűzoltó állományba azokat az önkéntes tűzoltókat soroljuk, akik valamilyen oknál fogva nem tudják a készenléti szolgálatot ellátni (családi okok, építkezés, egészségügyi ok stb.). A tartalékos állomány bevonása a tűzoltóság életébe nem járt sikerrel a múlt évben.

A nem aktív tűzoltói állományba azokat soroljuk, akik már nem vehetnek rész a tűzoltási és műszaki mentetési feladatok végzésébe (60 év felettiek, foglakkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálata alkalmatlannak minősítette,). Érezzük, hogy nagyobb törődés és odafigyelést érdemelne ez az állomány, de igazából hiányzik a nem aktív állomány motorja, aki az állománnyal a napi kapcsolatot tartaná, rendezvényeket szervezné. A nem aktív állománynak a rendezvényeinkre történő meghívásával terjed ki a kapcsolattartás, pedig a generációk közötti különbségek az egység erősítésében fontos szerepet kellene, hogy betöltsön.

Ifjúsági tűzoltóink a tűzoltó egyesületből kerülnek át a köztestület állományába, ők tűzoltást, műszaki mentést nem végezhetnek, a napi szolgálatszervezésbe nem számíthatók bele.

Az Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság

Pomázon az 1903-ban alapított önkéntes tűzoltótestületnek mára a jogszabályi változásoknak köszönhetően jogilag két tűzoltó szervezete is van, amely jogutódjának tekinti magát. Az Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság és a Pomázi Tűzoltó Egyesület. Még az Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság tűzoltást és műszaki mentést végző köztestület, addig a Pomázi Tűzoltó Egyesület annak társadalmi hátterét és támogatottságát biztosító, a tűzvédelmi feladatokban közreműködő társadalmi szervezet. A fő profilok mellett a funkciók néha összemosódnak, az egyesületi tagok és a tűzoltási feladatokat végzők nem fedik le egymást, a két szervezet különösebb súrlódások nélkül, jól végzi a feladatát.

Az országban elsőnek, - 1996. szeptember 20-án - alapított köztestületnek 6 jogi személy tagja van, 5 önkormányzat és a Pomázi Tűzoltó Egyesület .

A végleges működési területét 1998. január 1-től, a többször módosított 57/2005.(XI.30.) Bm rendelet jelölte ki. Budakalász, Csobánka, Pilisszántó, Pilisszentkereszt és Pomáz településekre, mintegy 36000 állandó lakos, 120 km²-nyi területen. Az ország egyik legkisebb, de a legnagyobb népsűrűségű működési területe a mienk.

A terület veszélyeztetettsége

A terület tűzvédelmi helyzetét a veszélyeztetettséggel tudjuk mérni, ennek legkézenfekvőbb módja a veszélyeztetettségi mutatók alapján képzett pontok száma, amely a 32/2009.XI.30. ÖM rendeletben jelent meg. Az ország településeit négy nagy veszélyeztetettségi feladatmutatóval sorolják be. Ezek: lakosságszám (fő), a település területe(km²), a település mértékadó ipari tűzszakaszának nagysága, valamint a településen töltött vendégéjszakák száma. Magyarország településeinek összes veszélyeztetettsége – Budapest nélkül – 346.899 pont, ebből a működési területünk veszélyeztetettsége 1222 pont, azaz 0,35%. Összehasonlításul a szentendrei működési terület 1790 veszélyeztetettségi pont. A veszélyeztetettségi pont természetesen a tűzoltóság erőinek és eszközeinek a készenlétben tartását is jelenti, mindkét egység az un III. szervezési kategóriába tartozik.

+  Ezért lényeges szempont a településfejlesztés szempontjából a lakóparkok kialakítása, lakosságszám növekedés, szálloda és ipar megtelepülése miatt a veszélyeztetettségi mutatók növekedéséből fakadó költségeket a beruházás részeként kezelni és ne az adóforintok vándoroljanak ilyen célokra.

A terület veszélyeztetettségét az alábbi tényezőkben foglalom össze:

• Túlzsúfolt főközlekedési útvonalak (Budakalész, Pomáz, Csobánka), HÉV-vonal (Budakalász, Pomáz), közúti és vasúti szintbeli kereszteződések (Budakalász-Pomáz),
• Nagy bevásárlóközpontok – zsúfoltság, magas tűzterhelésű épületek (Budakalász, Pomáz)
• 6 km Duna árvízveszélyes szakaszok, lakott sziget, beépült árterek (Budakalász), visszaduzzadó patakok (Budakalász, Pomáz), élővízfolyások (Pomáz), helyi vízkár (Budakalász, Pomáz, Csobánka, Pilisszentkereszt)
• Középmagas épületek (Budakalász, Pilisszentkereszt – Dobogókő), többszintes épületek (Pomáz), kórházak (Pomáz), idősek ellátására szolgáló intézmények (Budakalász, Pomáz), szállodák (Pilisszentkereszt-Dobogókő)
• Téli-nyári jelentős turizmus (Pomáz-Pilissentkereszt-Dobogókő, Pilisszántó), jelentős hétvégi-házas területek (Pomáz, Pilisszántó), állandóan lakott hétvégi-házak (Pomáz, Pilisszántó, Dobogókő),
• Utazó bűnözés, extrém sportok jelentős jelenléte (Pilisszentkereszt-Dobogókő, Pilisszántó, Pomáz, Csobánka)
• Veszélyes készítményeket felhasználó ipar (Budakalász, Pomáz), jelentős tűzvédelmileg veszélyeztetett ipari termelés (Budakalász, Pomáz).
• Parkerdők
• Tetőtér beépítéses társasházak éghető burkolatú menekülési útvonalak (Pomáz),
• A terület veszélyeztetettségéből adódóan a legkülönfélébb tűzesetek és káresetek fordultak elő. Az árvíz, a belvíz, a lakóház tüzek, a közlekedési balesetek, a magas és mély balesetek, de hajótüzünk és lezuhant légijárműbaleset is volt már a területen.

Az önkéntes tűzoltóságnak nincs másodlagos segítségnyújtási területe, ettől függetlenül rendszeresen vonultunk a kistérség dunakanyari településeire is segítséget nyújtani. A 2002-es nagy árvíznél a budakalászi védelmi munkálatok mellett Visegrádon, Tahitótfalun és Dunabogdányban is nyújtottunk segítséget. De több esetben a szigeti településekre is vonultuk tűzesethez. 2008-tól segítségünket a Szentendrei Tűzoltóság nem akarja igénybe venni, mait tudomásul vettünk.

2009. év nagy változása a működési terület veszélyeztetettségében, hogy az újonnan átadott Megyeri- híd védelem teljes egészében a Fővárosi Tűzoltósághoz került, az egységünk csak II. fokozatban vonul a területre. A változtatás logikus volt, hiszen a híd három tűzoltóság működési területén halad keresztül, viszont a hidat célszerű egységes szerkezetként kezelni a mentés szempontjából is.

Így a híd védelmét szolgáló motorkerékpár funkció nélkül maradt, egyenlőre a rendezvényeink biztosítását, felvezetését, futárszolgálatot és bemutatók tartását végzi.

Az önkéntes tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységére való felkészülése érdekében

• toborozza és szervezi a működési területén a tűzoltói szolgálatra jelentkezőket, valamint gondoskodik azok szakmai felkészítéséről, továbbképzéséről,
• folyamatosan gondoskodik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására szervezett erő és eszközállomány riaszthatóságáról,
• gondoskodik a szakfelszereléseinek és egyéni védőeszközeinek karbantartásáról, külön jogszabályokban előírtak szerinti felülvizsgálatáról,
• elkészíti a működési területéhez tartozó településre a Riasztási és Segítségnyújtási Tervet, továbbá külön jogszabályban foglaltak szerint a működési területén lévő kiemelt létesítményre a Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet; azt egyezteti a segítségnyújtásra tervezett tűzoltóságokkal és jóváhagyásra megküldi az illetékes területi katasztrófavédelmi szerv vezetőjének,
• éves továbbképzési tervet készít, melyet megküld a szakmai felügyeletet ellátó területi katasztrófavédelmi szervnek és gondoskodik az állomány továbbképzéséről,
• támogatást nyújthat a vele együttműködési megállapodást kötő tűzoltó egyesületnek.

Az önkéntes tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége során

• gondoskodik a beavatkozásban részt vevő állomány rendszeresített egyéni védőeszközökkel történő ellátásáról,
• a Központi Ügyelet utasítására kivonul a működési területén kívül keletkezett tűz oltására, illetőleg a műszaki mentésre,
• jelenti a működési területén keletkezett tűzesetet, káresetet, az általa eloltott, illetőleg a más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetet az illetékes területi katasztrófavédelmi szerv ügyeletére, és eleget tesz egyéb jelentési kötelezettségének,
• a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője, illetve a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete elrendelésére rendkívüli készenléti szolgálatot lát el, amelynek költségeiről az elrendelő gondoskodik,
• soron kívül jelenti az illetékes területi katasztrófavédelmi szerv ügyeletére a gépjárműveinek vonulóképtelenségét, a késedelmesen végrehajtható vagy késedelmesen végrehajtott vonulást, valamint a vonulóképességet korlátozó egyéb körülményeket és a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelését és annak okát.

Az önkéntes tűzoltóság a tűzvizsgálat érdekében

• haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot az általa eloltott, illetőleg más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetről,
• gondoskodik a kötelező adatgyűjtésről és - a tűzvizsgáló kiérkezéséig - a tűzvizsgálatot biztosító cselekmények elvégzéséről.

A tűzvizsgálat egy speciális tűzvédelmi hatósági feladat, amelyet tűzoltóságunk nem végez, pusztán a jogszabályok által előírt elsődleges tűzvizsgálati cselekményeket végezzük el. Jelenleg a tűzesetek vizsgálatára külön jogszabály rendelkezik, ezt a feladatot a Szentendrei Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság végzi. A területünkön történt tűzesetek 85%-a nem igényel tűzvizsgáló kirendelését. A tűzesetek után segítjük a károsultakat a szükséges nyomtatványok átadásával, tűzvizsgáló kirendelésével, valamint tanácsadással, hogy a biztosítási kártérítési ügyek minél gördülékenyebben lefolytatódjanak.

Leidinger István 
parancsnok