Egy fölösleges riasztás margójára

Az 1996. évi XXXI. törvény 4.§ p) bekezdése szerint az „ önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, elsődleges műveleti körzettel rendelkező önkéntes tűzoltóság”. A 34. § (1) szerint … Az önkormányzati tűzoltóság … tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el és közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában.”

E két paragrafus idézésére azért van szükség, mert nagyon sokan a tűzoltóság munkáját összekeverik az ingyen munkával! Hát nem, kedves lakótársaink! Induljunk el a kályhától.

A közösség valamilyen csatornákon befizet a közösbe nem kis összeget, amit adónak nevezünk, amelyből többek között kap egy olyan szolgáltatást, hogy a közösség fenntart egy tűzoltóságnak nevezett szervezetet, amelynek az a feladata, hogy ha a közösség tagja bajba kerül, akkor ez a szervezet kimegy hozzá és ha idejében kiér megmenti. A tűzoltóságot lehet szervezni főfoglalkozású tűzoltókból, vagy önkéntesekből. Ugye egyértelmű, ha fizetést adunk, akkor a legdrágább szervezetet hozzuk létre, ha önkéntes, akkor valamennyivel olcsóbb a közösségnek, mert bizony a tűzoltóság fenntartása és működtetése pénzbe kerül. Nagyon sok pénzbe. Egy tűzoltóautó 100 millió forint! Egy tűzoltó egyéni védőfelszerelése fél millió forint. Ezt minden tűzoltónak biztosítani kell. Ezeket minden évben javítani, felülvizsgálni, pótolni kell. Fenn kell tartani az ügyeletet, fizetni a közműveket, mint a háztartásban. Innen viszonylag könnyen vissza tudjuk osztani, hogy mennyibe kerül a tűzoltóság kivonulása, akár egy-egy vonulásra, akár kilométerre. És itt nagy számok jönnek ki. Bizony egy-egy kivonulás 50-100 ezer forintba is belekerül az adófizetőknek, azaz a közösségnek.

A törvény leírja, hogy mi a tűzoltási feladat és mi a műszaki mentés.

4.§ e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása;

  1. g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység;

 

Most a szándékosan megtévesztő jelzésekről nem értekezek, pedig az is megérne néhány szót. Egyenlőre maradjunk a viharkárnál, amely megtépázta a területünket. A vihar egy természeti jelenség, természeti csapás, amely emberi életet is követelhet és anyagi javakat károsíthat. Amikor ez lecsap a tűzoltóságnak mentési feladatai vannak. Menteni az emberi életet és az anyagi javakat a rádőlt fáktól, az elöntött lakásokat a víztől. És nagyon fontos, hogy ez a feladat egy elsődleges mentési feladat. „Tűzoltó munka” - szoktuk mondani, azaz hamar és veszély elhárításra való. Leszedni a tetőről a rádőlt fát, kivágni azt a fát, amit a vihar kidöntött és már csak a vezetékek tartják, kiszivattyúzni a kintről befolyt vizet.

Sok lakótársunk talán tudatlanságból, talán más, esetleg anyagi megfontolásból a tűzoltó munka alatt nem ezt érti, hanem megpróbál bizonyos kertészeti tevékenységet elvégezetni, vagy a talajvizet szivattyúztatni a tűzoltósággal.

Ültetünk az udvarunkba egy fenyőfát, amelynek tudvalevőleg kicsi a gyökérzete. Ezt még közművezetékek nyomvonalának ásásával meg is szoktuk gyengíteni, aztán csodálkozunk, ha a fa az első nagyobb vihar során megdől, vagy kidől. Ha kidől és rádől a házunkra, vezetékekre, autónkra, az tűzoltói feladat. Ilyenkor a tűzoltóság kivonul és a házról a rádőlt fát leveszi, valamint olyan méretűre darabolja, hogy a darabok szállíthatóak, esetleg tovább darabolhatóak legyenek. Nem feladata a tűzoltóságnak kuglira darabolni, esetleg felhasogatni és a fáskamrába behordani a kidőlt fát, mint azt sokan gondolják. Ha ezt megtennénk, akkor a közösséget károsítanánk. Nem feladata a tűzoltóságnak a megdőlt fa kivágása sem. Itt nincs mentés, ha ilyen esetben a tűzoltóságot kihívják, akkor a törvényben írtaknak megfelelően a tűzoltóság a természeti csapás által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről végzett elsődleges beavatkozói tevékenységet végzi el, azaz egy kordonszalaggal körbekeríti az ingatlant és megtiltja a használatát, ameddig a veszélyt el nem hárították. A tulajdonos meg hívjon favágót, akinek ez a szakmája, van károkozásra biztosítása és képesítése esetleg alpintechnikai módon ledarabolni lakott helyen egy fát. Csak hogy értsük: Ha a tűzoltóság kivonul, mert az elöregedett kéményből kihullott fugán keresztül szénmonoxid jutott a lakásba, akkor nem fogja a kéményt bevakolni, mert nem a feladata, hanem megtiltja a használatát és természetesen előtte kimenti a mérgezést szenvedettet. Tehát a fa karbantartása, visszametszése, ágainak levágása, sérüléseinek a javítása, esetleg a fa kivágása, kertészeti tevékenység és nem a közpénzből végzendő tűzoltói feladat.

Nehéz lenne csokorba szedni azt a sok riasztást, amire a tűzoltóság fölöslegesen megy ki, mert nem tartozik a feladatai közé annak a végrehajtása. Például a sáros úton elakadt autó kihúzása nem tűzoltói feladat, miből gondolja a bejelentő, hogy ha az 1 tonnás autójával elsüllyedt, akkor a 15 tonnás tűzoltóautó nem fog elsüllyedni? Azoknál a gépkocsibaleseteknél, amelyeknél nincs szükség mentésre, megint csak nem tűzoltói feladat, kijön az autómentő és megoldja. (az más, ha kifolyt üzemanyag gyulladást, robbanást okozhat, személyt kell menteni stb. ). A talajvíz szivattyúzása sem tűzoltói feladat, sem a méhek befogása, vagy a darazsak elpusztítása. Klasszikus példa a macska a fán. Láttak Önök már éhen pusztult macskát leesni a fáról?  Ugye nem. Volt olyan lakótársunk, aki az elrepült papgályát akarta a tűzoltósággal levetetni a fáról, vagy a hangoskodó fecskék fészkét akarta leveretni az eresz alól. Ez állatmentés? Nem! Az az állatmentés, amikor pl. a kutya feje beszorul a kerítésbe, vagy az állat beesik a kútba. A tűzoltóság ilyenkor kivonul és közpénzen ezt a mentést elvégzi és megment egy életet.

Miért írom le ezeket?  Mert a tűzoltóság bajban van. Az államosítás, az őrült centralizáció, az ésszerűtlen és embertelen intézkedések tömkelege a tűzoltók lelkét sebezték meg. Igazából még nem mérhető fel a kár amit okozott a katasztrófavédelmi rendszer, de már egyre kevésbé látom a szemekben a csillogást, amikor a tűzoltóságról beszélgetünk. Mert kiölik ezt is. A nem tűzoltói feladatkörbe tartozó jelzéseket helyben tudtuk kezelni, már a telefonban elmondtuk, hogy nem a tűzoltóság feladata, szükség esetén segítettünk szakembert, darázsirtót, favágót, méhbefogót, kígyóbűvölőt, autómentőt, kéményseprőt kiküldeni. De nem a tűzoltóság vonult a közpénzből fölöslegesen. 2012 előtt a vonulások kevesebb, mint 10%-a volt téves jelzés, vagy vaklárma. Most lassan a 25%-ot érjük el, azaz minden negyedik riasztás fölösleges közpénzpocsékolás, ami nem jó a közösségnek, de nem jó a tűzoltónak sem.

Az elmúlt napokban a Pomázi Önkormányzati Tűzoltóság 29 esetben vonult a vihar okozta károk felszámolásához. A munkálatokban pomázi, budakalászi, csobánkai, pilisszántói és pilisszentkereszti őrseink is részt vettek. Összesen 42 önkéntes tűzoltó kapott riasztási parancsot. Kőműves, ács, villanyszerelő, autószerelő, cégvezető, gépkocsivezető, biztonsági őr, diszpécser, egyetemi hallgató, tervező, stb. tette le a szerszámot, hagyta ott a munkahelyét, a családját és jött menteni, mert valaki baja került.

Riasztás viharkár felszámolásra a vihar után három nappal? Igen. Megtörtént. A három napon keresztül a munkahelyen is helyt álló és önkéntes tűzoltói munkát felvállaló tűzoltók november 1-én riasztást kaptak. Munkaszüneti nap, végre mi is együtt lehetünk a családdal, készülünk a temetőbe, de a személyhívón megérkezik a riasztási parancs. Ettől a pillanattól kezdve összesen 8 perc áll rendelkezésére az önkéntes tűzoltónak, hogy családjától elbúcsúzzon, autóba, motorra, kerékpárra üljön, a KRESZ-szabályainak határvonalán billegve lejusson a tűzoltóságra, magára kapja az egyéni védőfelszerelését és elinduljon a 100 milliós gépjárművel menteni, mert valaki bajba került. Bajba? A jelzett helyen az udvaron szép fenyőfa,a törzse kissé görbe, de már így nőtt. A jelző mutatja a fát és közli, hogy fél, hogy ha megint jön a vihar, rá fog dőlni a házára. Ez nem tűzoltói feladat! A jelző csalódott, mert azt hitte, hogy úgyis munkaszüneti nap van, és jön egy vidám tűzoltó csapat, aki jókedvűen kivágja a fát (közpénzen, bár lehet, hogy még ki is fizette volna). A tűzoltók párjaik, gyerekei, szülei is csalódottak, mert ezt a délelőttöt sem tölti a tűzoltó a családdal, elriasztották. A favágó vállalkozó is csalódott, mert a tűzoltóság ingyen dolgozik, közpénzből, holott a favágónak ez a kenyérkereseti lehetősége, ebből tartaná el a családját és még adót is fizetne, amiből a tűzoltóságot tartják fenn. És a tűzoltó is csalódott, mert úgy érzi, hogy fölöslegesen rángatják össze-vissza, esztelenül és ő nem erre szerződött.  És a szemekből lassan eltűnik a csillogás…  

 

Leidinger István